TÁBORKERESZT

A MAGYAR CSERKÉSZSZÖVETSÉG KATOLlKUS CSERKÉSZEINEK KÖZÖSSÉGE

A Magyar Cserkészszövetség tagjait az önként vállalt tíz cserkésztörvény, valamint az Isten, haza és embertársak szolgálatára tett fogadalom teszi cserkésszé. A törvények az igazságot, az Istenhez való hűséget, a segítőkészséget, a testvériességet, az önfegyelmet, a természet szeretetét, az engedelmességet, a vidámságot, a takarékosságot és a testi, lelki tisztaságot vállaló életformát fogalmazzák meg.

A Táborkereszt a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ) katolikus tagjainak lelki közössége, amely a katolikus egyházjog alapján a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által elismert, országos, jogi személyiség nélküli, krisztushívők magántársulása. Az MKPK engedélyezte a Táborkereszt elnevezésében a katolikus jelző használatát, és felügyeli működését.

A Táborkereszt a Cserkész Világszövetségen (Word Organization of the Scout Movement, WOSM) belül működő Katolikus Cserkészek Világszervezetének, KCSV (International Conference of Catholic Scouting, ICCS) teljes jogú tagja. Vezetői, illetve küldöttei rendszeresen és aktívan részt vesznek annak nemzetközi közgyűlésein és rendezvényein.

A Táborkereszt a Szentszék által jóváhagyott Katolikus Cserkészek Chartájának (1977) megfelelően a Pápával és a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával a legszorosabb egységben működik.

A Táborkereszt célja a katolikus magyar cserkészjelöltek, cserkészek, cserkészvezetők és a katolikus fenntartótestületek istenhitének és az arra alapozott jellemnevelésének elősegítése. Munkája során arra törekszik, hogy a katolikus cserkészek az Magyar Cserkészszövetség célját, alapelvét és nevelési módszerét vallásuknak tudatosan vállalt hite és erkölcsi rendje szerint elkötelezetten váltsák életre. Küldetése teljesítésében szorosan együttműködik minden valláserkölcsi alapon álló hazai és külhoni magyar cserkészszövetséggel, az utóbbiak esetében is az illetékes püspök egyetértésével.

Jelmondata: Isten, haza és az embertársak szolgálatára. Feladatának tekinti a cserkészek elmélyült hit- és valláserkölcsi életre törekvésének, istenszeretetük jócselekedetekben megnyilvánuló gyakorlásának, valamint máriatiszteletük megélésének elősegítését, és erősíti őket elkötelezett egyházhűségükben. Szorgalmazza a cserkészet alapítója, Baden-Powell nevelési elveire épített és a Sík Sándor által megfogalmazott jellemnevelő, a magyar sajátosságoknak megfelelő cserkészpedagógia alkalmazását. Ugyanakkor ápolja - Teleki Pál szellemében - a keresztény magyar azonosságtudatot, a vallásos népi kultúrát és hagyományt. Mindezt átjárja az ökumenikus nyitottság.

A pápák útmutatásai jelentős hatással vannak a katolikus cserkészek közösségi életére. A Táborkereszt megalapítását is nagymértékben ösztönözte XI. Pius pápa 1922-ben kiadott Ubi arcano Dei kezdetű enciklikája. Ebben felhívta a katolikusokat hitéletük öntudatra ébresztésére és az Evangéliumra alapozott együttes cselekvésre. Sík Sándor 1934-ben ennek szellemében hívta életre a Táborkereszt közösséget. Ezzel egy időben az Actio Catholicával (AC) együttműködve jelentette meg a Táborkereszt c. folyóiratot. Mihalovics Zsigmond, az AC akkori országos igazgatója erről így nyilatkozott: „A Táborkereszt… megjelent, hogy szolgálja a krisztusibb ember és magyarabb magyar szent ügyét. Az AC szívesen veszi szárnyai alá a lapot, hiszen a katolikus magyar cserkészetből sarjadt ki, és a katolikus cserkészet értékes eszközének bizonyult.”

A későbbi pápák egyre jobban felismerték a cserkészetben rejlő evangéliumi értékeket. XII. Pius, XXIII. János, VI. Pál, II. János Pál, és XVI. Benedek pápa nem egyszer találkozott Rómában a cserkészet nemzetközi vezetőivel. Buzdították őket, hogy a katolikus cserkészet a fiatalok egyházzal való azonosulásának és az erről szóló dialógusnak legyen a helye.

Magyarországon 1948-ban a politikai hatalom a cserkészetet az ateista úttörőmozgalomba kényszerítette. Ám az MCSSZ Táborkereszt lelkületű cserkészvezetőit a fogadalmuk szerinti elkötelezett hitük éltette tovább, és ezért közülük többen az egyházüldözés ellenére földalatt élték tovább a „katakombacserkészetet". Ezt – sok áldozatot vállalva – az 1961-ben bekövetkezett országos felszámolásukig tehették.

Az MCSSZ 1989-es újraindulása után 1991-ben Arató László Görbe László piaristával együtt kezdeményezte a Táborkereszt működését, amelyet az MCSSZ elnöksége hivatalosan 1992-ben fogadott el. Ekkor Dr. Aczél László Zsongor pálos szerzetes – fiatal korában katakombacserkész – lett az új pap elnök. Arató László MCSSZ országos társelnök, mint főszerkesztő, 1993-ban újraindította a Táborkereszt c. folyóiratot, amely általában kéthavonta jelent meg 2008-ig, alkalmanként több mint 2000 példányban. A laphoz térítésmentesen jutottak hozzá a Kárpát-medencei cserkészlelkipásztorok, cserkészvezetők és az érdeklődők. Ezt követően a Táborkereszt lapot a fiatalabbak a www.cserkesz.hu/taborkereszt honlapon szándékoztak megjelentetni. Ennek megvalósítása folyamatban van.

1993-ban - a Táborkereszt felkérésére - az MKPK Balás Béla kaposvári megyéspüspököt a Közösség védnökpüspökévé nevezte ki. 1993. november 4-én a cserkészlelkipásztorok első országos találkozóján (Táborkereszt I. Egyházi Konvent) dr. Beer Miklóst választották meg pap elnöknek. Idézet dr. Ternyák Csaba püspök, az MKPK akkori titkára 1993. november 2-án kelt leveléből: „Legyenek meggyőződve arról, hogy az egyik legnemesebb ügyet szolgálják akkor, amikor a Táborkereszt lelkipásztori tevékenységét igyekeznek előmozdítani.”

II. János Pál pápa személyes találkozásai során 1998 nyarán Castel Gandolfóban fogadta a KCSV vezetőségét az 50 éves jubileumi ülés alkalmából. A Táborkeresztet dr. Beer Miklós, akkori elnök, Brückner Ákos Előd lelkivezető, Arató László főszerkesztő és dr. Roszmusz András ügyvezető képviselte.

Az 1999. január l-én módosított Működési Alapszabály szerint a Táborkeresztet az Országos Belső Kör (elnökség) irányítja. Szolgálatuk élén a cserkész pap elnök és a cserkész világi ügyvezető elnök áll, akiket az Magyar Katolikus Püspöki Konferencia előzetes egyeztetésével választanak meg. A cserkészkerületekben Kerületi Belső Körök működnek, élükön a pap kerületi elnökkel. Évente ülésezik a Táborkereszt Egyházi Konvent, amelynek szavazattal rendelkező tagjai a katolikus fenntartótestületek (plébániák, egyházi iskolák) pap, illetve világi elnökei. A konvent ülésein – tanácsadói joggal – részt vesznek a meghívott külhoni katolikus cserkészlelkipásztorok, -kispapok és -vezetők, valamint a testvéregyházak képviselői. (2011-ben immár tizenkilencedik alkalommal kerül sor a Kárpát-medencei Egyházi Konvent megrendezésére.)

Beer Miklós püspökké történt kinevezése után, 2000-ben Brückner Ákos Előd OCist-et választották meg elnöknek, Berán Ferencet lelkivezetőnek, és megerősítették Arató László főszerkesztői megbízatását.

A Táborkereszt kezdettől arra törekszik, hogy a vezetőképzésben érvényesüljön a hitéletre épített cserkészhivatásra nevelés, és minden cserkészcsapatban, amelynek katolikus tagjai vannak, a csapatparancsnok megbízásával Táborkereszt összekötő és helyettese működjön. Feladatuk a csapatparancsnokkal együttműködve a csapat hitéleti és jellemnevelő programját megtervezni, és annak megvalósítását elősegíteni. 1995-től a táborkereszt összekötők tavasszal és ősszel vezetőtovábbképző cserkészlelkiségi találkozón (Táborkereszt Összekötők Találkozója, TÖT) vesznek részt, amelyre meghívást kapnak az érdeklődő cserkészvezetők és a külhoni magyar cserkészek is. 2004-től a TÖT-öt már – a korábbi években létrehozott – Táborkereszt Országos Ifjúsági Belső Kör (OIBK) szervezte.

A fiatalítás jegyében 2006-tól a Táborkereszt pap elnöke Kispál György plébános, korábbi országos vezetőtiszt lett, ügyvezető elnök dr. Zelliger Erzsébet csst. (148. sz. Cscs.). Ugyanekkor Brückner Ákos Előd OCist-et örökös országos tiszteletbeli elnöknek választották. 2007-ben az Országos Belső Kör átadta munkáját az Ifjúsági Belső Kör tagjainak. Ezzel az Ifjúsági Belső Kör megszűnt. A szándék szerint megfiatalított Országos Belső Kör munkáját az Egyházi Konvent egyhangú jóváhagyásával végzi tovább. Ennek során elsőrendű föladat a fiatalokból álló vezetés teljes körű megvalósítása mind az Országos, mind a Kerületi Belső Körökben.

2011. Pünkösd

1. Hisszük, hogy az alapító, Baden-Powell a Szentléleknek, minden jó előmozdítójának kezdeményezésére hozta létre a cserkészmozgalmat.
2. Az alapító szándékával megegyezően valljuk, hogy a cserkészet célja értékes, hasznos és felelősségteljes állampolgárok nevelése.
3. Valljuk, hogy a cserkészpedagógia célja jellemnevelés, amely az élménypedagógia alkalmazásával történik.
4. Valljuk, hogy a cserkészet életforma, amely az egyénben az önnevelés igényének kialakításával valósul meg.
5. Valljuk, hogy a cserkész életforma a keresztény cserkészek esetén a tíz cserkésztörvény mellett a tízparancsolat megtartásával valósítható csak meg.
6. Valljuk, hogy a cserkészet önkéntes, amelyben a cserkészek Isten, Haza és embertársaik iránti kötelességek teljesítésére fogadalommal kötelezik el magukat.
7. Valljuk, hogy a cserkész fogadalom letételével egy keresztény cserkész egy életre szóló igent mond az Istentől való meghívásra.
8. Sík Sándorral valljuk, hogy csak hívő és vallását gyakorló cserkész képes fogadalmát és a cserkésztörvényeket megtartani.
9. Valljuk, hogy a keresztény cserkész Isten iránti kötelessége teljesítésére tett fogadalmából ered, hogy folyamatosan képeznie kell magát hite, vallása, és nemzete ismeretében.
10. Valljuk, hogy a cserkészetnek e világon élnie kell és hisszük, hogy belső értékeit megőrizve nem válhat idejét múlt kövületté, hanem belső hitéleti és nemzeti elkötelezettségével folyamatosan tanúságot tesz a krisztusi értékrend és a hazafias élet mellett.

1. Szövetségünk minden vezetőjének tudatában kell lennie az örök evangéliumi értékektől való könnyed eltérés és a világ hamis értékeinek való behódolás nagy kísértő erejének. Ennek egyik korunkban jellemző megnyilvánulása az anyagilag sikerorientált gondolkodásmód, amely a hamisan érdemezett modernség eredménye.
2. Fokozottan figyelnünk kell arra, hogy cserkészetünk ne üresedjen ki a leegyszerűsített gondolkodásra késztető digitális világ jelenléte ellenére se és összejöveteleink, rendezvényeink, közleményeink igényességét őrizzük meg.
3. Mindannyiunknak küzdeni kell a belső fegyelem fellazulása, az egymás közötti szeretetlenség, az együttműködés hiánya, a zavarkeltés, a gyakorló vallásos élet háttérbe szorulása, a cserkészlelkiség és önfegyelem csökkenése ellen.
4. Minden esetben szóvá kell tenni és elítélni a széthúzást eredményező vezetői magatartást, amikor a szolgálat helyett a hatalom motiválja a vezetőt, ha valaki az igazság kizárólagos birtokosának gondolja magát és ilyen szemlélettel végzi vezetői munkáját.
5. A szórakozás és élmény nyújtó programok keresésekor ne feledkezzünk meg arról, hogy ezek célja is elsődlegesen a rendre, belső fegyelemre és jellemes életre való nevelés. Alkalmanként szórakoztató programokon és csak kirándulásokon, táborokon való részvétel ehhez biztosan nem elegendő, ennél többet kell elvárni magunktól és cserkészeinktől.
6. Lebegjen mindig a szemünk előtt, hogy bár a cserkészet nem hitbuzgalmi mozgalom, fogadalmunk szellemében a keresztény alapokon álló cserkészélet lényeges része az Istennel való bensőséges kapcsolat, az ezért végzett rendszeres imaélet, Szentírás olvasás és a cserkésznek a saját egyházával való szoros együttműködés.
7. Nem szabad elfelejtenünk, hogy - felekezetre való tekintet nélkül - a gyakorló vallásos élet nélküli, kiüresedett cserkészet meghamisítja az alapító Baden-Powell gondolatát, amely szerint a cserkészek Isten országát építik itt a Földön.
8. Fontosnak kell tartanunk egyházi és nemzeti ünnepeink nyilvános megünneplését - kinyilvánítva ezzel a Magyar Cserkészszövetség túlnyomó többségének keresztény magyar identitását.
9. Nagyon szükséges az egyes vezetők, vezetői szintek közötti baráti együttműködés, ami jelen helyzetünkben Szövetségünk fennmaradása érdekében elengedhetetlen.
10. Vezetőképzésünkben minden esetben kezeljük a jelentőségének megfelelő módon a vezetőjelöltek felkészítését a valláserkölcsre alapozott jellemnevelő munkára is.
11. A vallásuk szerinti hitéletet elmélyítő tevékenységek tervezésekor gondoljunk arra, hogy munkánkban nem vagyunk egyedül, Karácsony Sándor, Sík Sándor és Teleki Pál szellemi örököseként a lelkiségi mozgalmak, az Ichthüsz és a Táborkereszt is készségesen nyújt segítő támogatást ezekben a nehéz feladatokban.

A Táborkereszt indulója

A Magyar Cserkészszövetség TÁBORKERESZT Katolikus Cserkészek Közösségének működési alapszabálya

1. A Magyar Cserkészszövetség TÁBORKERESZT Katolikus Cserkészek Közössége (továbbiakban TÁBORKERESZT) célja, alapelve és módszere azonos az MCSSZ Alapszabályában (2014. 04.12.) meghatározottakkal.

2. A TÁBORKERESZT sajátos célja, alapelve és módszere

2.1. A TÁBORKERESZT sajátos célja a katolikus magyar cserkészjelöltek, cserkészek, cserkészvezetők és a katolikus fenntartó testületek Isten-hitének és az arra alapozott jellemnevelésének elősegítése.

2.2. A TÁBORKERESZT munkája során arra törekszik, hogy a katolikus hitű cserkészek a Szövetség célját, alapelvét és módszerét a katolikus vallásuk tudatosan vállalt hite és erkölcsi rendje szerint elkötelezetten váltsák valóra.

2.3. A TÁBORKERESZT a Szentszék által jóváhagyott Katolikus cserkészek Chartájának megfelelően a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával a legszorosabb egységben működik.

3. A TÁBORKERESZT küldetése

3.1. A TÁBORKERESZT küldetése a Magyar Cserkészszövetség minden katolikus magyar cserkészéhez szól. Külön tagsággal nem rendelkezik, nyitott programjait a felkért, ill. meghívott katolikus csapatok, ill. cserkészek közreműködésével hajtja végre.

3.2. A TÁBORKERESZT jogállását tekintve a Magyar Cserkészszövetség keretén belül működő jogi személyiség nélküli katolikus krisztushívők országos magántársulása.

4. A TÁBORKERESZT a Magyar Cserkészszövetség jellemnevelő munkáját támogatva az „Isten, haza és az embertársak szolgálatára” jelmondatban kifejezve célját, feladatának tekinti:

4.1. Az elmélyült lelkiéletre való törekvés elősegítését,

4.2. Az istenszeretet jócselekedetekben megnyilvánuló gyakorlását,

4.3. Azonosulást Szent Péter mindenkori utódjával és a Magyar Katolikus Püspöki Karral,

4.4. Jézus anyja, Mária őszinte tiszteletének megélését,

4.5. A Sík Sándor által megfogalmazott cserkészpedagógia gyakorlati megvalósítását,

4.6. Teleki Pál szellemében a keresztény magyar azonosságtudat, népi kultúra és hagyomány ápolását,

4.7. A határainkon kívüli Magyar Cserkészszövetségek katolikus cserkészeivel való együttműködést és segítségnyújtást,

4.8. Az ökumenikus nyitottságot a testvéregyházak cserkészei felé.

5. A Táborkereszt Országos Belső Kör főbb külső kapcsolatai

Magyarországon:

5.1. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) Püspökkari Titkársággal, kiemelten az ifjúsági lelki gondozásával megbízott püspökével és az egyházmegyék ifjúsági referenseivel,

5.2. Az MKPK Titkársága és az OLI világi szervezetekkel és lelkiségi mozgalmakkal kapcsolattartó részlegével,

5.3. A katolikus papnevelő intézetek elöljáróival és kispapjaival,

5.4. A hit és valláserkölcsi nevelés terén a papi, szerzetesi és az együttműködésre kész világi (iskolai, önkormányzati, alapítványi stb.) fenntartó testületekkel (Táborkereszt Egyházi Konvent, l. 6.3.),

5.5 A Régió (Kerületi) Belső Körök közreműködésével és együttműködésre kész cserkészvezetőkkel és cserkészekkel, kiemelten a csapatok Táborkereszt összekötőivel.

Külföldön:

5.6. A TÁBORKERESZT külföldi kapcsolatait az Országos Külügyi Bizottsággal kötött megállapodás alapján végzi,

5.7. A TÁBORKERESZT teljes jogú tagja a Cserkészek Világszervezetén (WOSM) belül működő Katolikus Cserkészek Világszervezetének (KCSV, angolul ICCS – Internetional Conference of Catholic Scouting),

5.8. A TÁBORKERESZT kapcsolatot tart a londoni székhelyű Leánycserkész Világszervezet (WAGGS) keretén belül működő Katolikus Leánycserkészek Világszervezetével (KLCSV, - angolul ICCG – International Conference of Catholic Guiding),

5.9. A külföldön élő magyar cserkészek hitéletét gondozó papi, ill. világi vezetőkkel, hitoktatókkal,

5.10. Az együttműködésre kész külföldi cserkészvezetőkkel és cserkészekkel.

Ökumenizmus:

5.11. A TÁBORKERESZT katolikus vallási közösség mind a hazai, mind a külföldi kapcsolataiban mindenkor az ökumenizmus jegyében nyitottan, az ICHTHÜSZ protestáns és más vallású cserkészek közösségével testvéri szeretetben kíván együttműködni a 10 parancsolaton alapuló cserkésztörvény szerinti jellemes élet elősegítésében.

6. A TÁBORKERESZT szervezeti felépítése

6.1. Országos, Régió Belső Körre és csapatszinten összekötő szolgálatokra, valamint a Táborkereszt Egyházi Konventre tagolódik.

6.1.1. Az Országos Belső Kör egy tagja az OT munkájában tanácskozási joggal vesz részt.

6.2. Az Országos Belső Kör szolgálata élén pap elnök és világi ügyvezető elnök áll, kiket az illetékes egyházi szerv előzetes egyeztetésével választ, ezt követően a TÁBORKERESZT őket az MCSSZ Elnöksége felé bejelenti.

6.3. A Táborkereszt Egyházi Konvent szavazattal rendelkező tagjai a katolikus fenntartó testületek elnökei, mint a Magyar Cserkészszövetség rendes tagjai. A Konvent ülésén tanácsadó joggal részt vesznek a Kárpát-medencében élő katolikus cserkészpapok, -kispapok, cserkész szerzetes atyák és testvérek, valamint a meghívott testvéregyházak képviselői.

6.4. A TÁBORKERESZT pap elnökét és világi ügyvezető elnökét a Táborkereszt Egyházi Konvent választja a jelenlévők legalább 50% + 1 fős szavazati többségével 5 évre az illetékes egyházi személy, ill. képviselője jelenlétében. A Belső Kör(ök)ben közreműködőket ők kérik fel a szolgálat ellátására. A tisztújító Egyházi Konventet az elnök és az országos ügyvezető elnök hívja össze. Rendkívüli esetben legalább negyven szavazati joggal rendelkező fenntartó testületi elnök kívánságára a Konvent rendkívüli ülését össze kell hívni.

7. A TÁBORKERESZT szolgálattevőinek feladat

7.1. A TÁBORKERESZT szolgálattevők jellemnevelő és hitéleti programokat dolgoznak ki, annak végrehajtásában a csapatok,, cserkészek önként vesznek részt, együttműködve a szolgálattevőkkel, ill. az általuk felkért cserkészvezetőkkel, papokkal és világi közreműködőkkel.

7.2. A TÁBORKERESZT – esetenként más vallási közösségekkel együtt – javaslatokat dolgoz ki az MCSSZ Elnöksége vagy egy kerület elnöksége részére, melyet ha az MCSSZ Elnöksége vagy a kerület elnöksége elfogad, akkor attól kezdve annak végrehajtása – a Táborkereszttel együttműködve – az illetékes elfogadó szerv feladata.

7.3. A TÁBORKERESZT az MCSSZ programját támogatja, és lehetősége szerint közreműködik elsősorban annak jellemnevelő és hitéleti elmélyítésében.

8. A TÁBORKERESZT lapja

A „Táborkereszt” időszaki folyóirat, a papi elnök és a világi ügyvezető elnök által felkért főszerkesztő és az általa felkért közreműködő szervezetek kiadásában.

8.1. A TÁBORKERESZT a munkatervéről és a végzett munkájáról a lapban beszámol.

8.2. A „Táborkereszt” lap eszmei és gyakorlati útmutatásokkal segíti a jellemnevelő cserkészet megvalósítását.

8.3. A TÁBORKERESZT közlésre tájékoztatja nyitott programjairól és rendezvényeiről a Vezetők Lapját, a Magyar Cserkészt és a Hírlevelet.

9. A TÁBORKERESZT munkája és adminisztrációja

9.1. Az Országos és a Régió Belső Kör(ök) szolgálattevői, ill. a csapat összekötők dolgozzák ki az éves jellemnevelő lelkiségi programot, melyet az időpontok ütközésének elkerülése végett a velük azonos szintű cserkészvezetők által összeállított programokkal előzetesen egyeztetnek.

9.2. A TÁBORKERESZT szolgálattevői a vezetőképzés hivatásfelkészítő részében együttműködnek az országos és kerületi képzésvezetőkkel, és igény esetén bekapcsolódnak a képzés módszertani vezetésébe is.

2015. szeptember 24.